2009. július 31., péntek

Twilight

Stephenie Morgan Meyer – született 1973. Dec. 24, Hartford, USA – 2003 júliusában különös álomból ébredt. Ennek nyomán született meg az Alkonyat (Twilight) sorozat első – névadó – kötete. Bár az írónő életében ez volt az első alkotás, mindössze 3 hónapot igényelt, azonban csupán 2005-ben adták ki.
A folyamat azóta sem állt meg minden évben megjelenik Meyer egy-egy kötete – 2008-ban kettő is. A Twilight 4 részes sorozat, s Amerikában óriási sikert aratott, ennek ellenére magyarul csak a film megjelenésekor jelent meg (2008).


Az Alkonyat egy könnyed leányregény, némi vámpíros beütéssel, mely a „misztikumot” hivatott biztosítani. S hogy az amerikai feeling meglegyen a végére egy leheletnyi üldözés és akció is került.

Hát, ha már a házba került elolvastam a könyvet én is – ez is meg volt, (pipa). Őszintén megvallom, hogy a love story elég messze áll tőlem, így fenntartásokkal fogadtam. Az olvasó a főszereplő (Bella) szemszögéből élheti át a történetet. A leírások tömörek és szemléletesek, egy szűzkéztől igazán figyelemre méltó – plusz AVE a fordítónak. Ám, a karakterfejlődés és a kapcsolatok – tehát a nem megfogható dolgok – leírása számomra hagyott némi kívánnivalót. Ugyanakkor ezt nyugodtan írhatjuk a szűzkéz számlájára. Bella nekem kicsit felszínes, Edward – a L’amour másik eleme – néhány tulajdonságától én tuti falnak mennék... Szerény személyemnek hiányoztak Edward „testvérei” és a rezervátum lakói a könyv nagy részéből – talán a másik 3 kötet… A könyv vége borzasztóan befejezetlen, nem is csoda, hogy lett folytatás. Összességében egy könnyen olvasható 500 oldalról van szó, legfeljebb 2 nap, s azoknak is ajánlom, akik amúgy nem szeretnek olvasni. Ez nekik is gyorsan lemegy.

A film már egészen más tészta. Lehet, ott rontottam el, hogy előbb elolvastam a könyvet.
A két főszereplő főnyeremény – annak ellenére, hogy néhány fizikai tulajdonság eltér. A forgatókönyv viszont kuka. Olyan volt, mintha a forgatókönyvíró, Melissa Rosenberg (Step Up társszerzője) nem olvasta volna a könyvet, de volt 20 perce, hogy átfussa, és ebből dolgozzon utána. Tehát elolvasta minden fejezet első és utolsó mondatát + a dialógusokat. Hogy ezt fedezze Rosenberg, betett néhány mondatott szó szerint. Volt pár dialógus, ami kifejezetten jót tett a jelenetnek, de azért ez még nem elég. Hát mindig necces könyvből filmet készíteni, de ez ritka igénytelenre sikerült.

Persze ez is csupán vélemény…


Volt még néhány, de nem találtam az eredetit nincs meg és csak ezek jutottak eszembe. A kukát és a falnak mennék-et még megértem, mert végül is ez amolyan [szleng], amit mondjuk az iskolaújság nem nagyon díjaz. A fizikai tulajdonságokra nem tért ki, de a l'amour másik elem az azért nem jó, mert tárgyiasít egy személyt...Mi van?A fizikai tulajdonsággal nem tudom mi baja volt, arra nem tért ki. És a filmes részt egy az egyben kérdőjelekkel tette tele...


+info, hogy Melissa Rosenberg-et a stúdió szinte azonnal elbocsátotta, amint ez nem ronthatott a produkció sikerein. A sajtós szerint ha nincs az operatőr és a vágó akkor az egész filmet újra kellett volna forgatni. Meglepő, hogy ebben a szakmában mindenki profi szinész, ugyanis az össze "így készült" kis filmen mindenki őszinte tekintettel dícsérte a másik munkáját. Na, de ilyen ez a filmszakma...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése